Wégső Csapás: Tánc a lét szélén

A Wégső Csapás bemutatkozó lemeze, de bízzunk benne, hogy nem a végső. Célba talál.

A Wégső Csapást 2006 nyarán találta ki Felszeghy Tibor szövegíró, dalszerző, énekes, gitáros (emellett egy bábszínházat is működtet) és Rózsa László dalszerző, a csapat basszusgitárosa, aki hangmérnökként is tevékenykedik (és aki a Honfoglalás és a Sacra Corona film- és lemezfelvételéért kapott elismerést hangmérnöki munkájáért, és már több együttese is volt). Aztán 2008 februárjában kezdtek el próbálni gyerekkori barátaikkal, zenésztársaikkal (Herbály Péter gitáros, Pleskó Péter dobos) az élő megszólalásokra. Ennek eredménye lett ez a 17 plusz egy bónuszszámot felvonultató album. Az együttes zenéje amolyan igazi rock-punkos, lendületes, pimasz, odamondós és odaütős lett, melyekből nem hiányzik a fogós dallam sem. Érdekesség, hogy számomra sokszor inkább a verzék sikerültek jobban, dallamosabban, mint maguk a refrének, amelyek mintha egy-két dalban megakasztanák a számok lendületét. De egy biztos, ez a punkos attitűd nem áll rosszul a csapatnak, még akkor sem, ha ennyi idős korban (ami nem öreget jelent, természetesen, csak már sokat tapasztaltat :)) talán furcsa ez a punkzene. Azt általában az ifjak szokták teljes odaadással művelni.

Persze azért ne várjon senki gitártekerős vad számokat, csak éppen olyan ütemeseket, amelyekben még időnként a jól ismert csordavokállal is találkozhatunk. Számomra egyébként külön is kiemelkedik Rózsa László kulturált basszusmunkája, ami remekül átjön a dalokon. A dalszövegek pedig külön megérnek egy-egy tanulmányt, s már csak ez is egy kissé eltérít bennünket az ős-punktól, amelynek művelői nem éppen a kifinomult szövegeikről voltak nevezetesek. Ezek a szövegek hol viccesen, hol ironikusan, de mindenképpen többségében színvonalasan közelítenek az emberi kapcsolatokhoz, az olyan problémákhoz, amelyek bárkit érinthetnek. Ezért pedig Felszeghy Tibort illeti dicséret, aki a dalszövegeket írta. Az ő énekével egyébként a lemez első egy-két dalát meghallgatva nem voltam kibékülve, jobban mondva szokatlan volt számomra ez a kissé modoros stílus, de bevallom, a CD végére hagytam meggyőzni magamat, és már kimondottan tetszett. Legalább stílusa van.

A dalok között egyébként az egyszerűbb szerkezetű, gyorsabb számok mellett olyanokat is megtalálni, amelyek felépítésükben összetettek, mint például az Egy érzés, mely akusztikusan indít, és a közepétől igen erős dallá épül fel, vagy a Tánc a lét szélén (mely szövegében felhasznál Vajda János: Népdal című verséből vett idézeteket), amely pedig lassúbb kezdés után begyorsul, majd a középrészben még intenzívebbé válik, és úgy tér aztán vissza az elején elkezdett témához. Ez a csapat biztos hogy a fellépéseken sikert tud elérni, mert nagyon bulikra kívánkoznak a témák. Aztán van itt olyan zúzósabb dal is, mint az Összeomlik a háztömb, vagy egy lazulós rock and roll, a Rázom a rongyot. Érdekességképpen bónuszként megkapjuk a lemez végén a Kicsit gáz akusztikus változatát is.

Nem könnyű manapság betörni új anyaggal az amúgy is túltelített zenei piacra. A Wégső Csapás megpróbálta, és szerintem nem vallott szégyent. Hogy a közönség mennyire lesz rá vevő, meglátjuk — ehhez sajnos a kereskedelmi rádiós jelenlét is kell —, engem meggyőztek, hogy itt van a helyük, mert egy jó anyagot tettek le elénk.

(Wégső Csapás: Tánc a lét szélén. Kiadó: mTon)

  Már nem kezdő zenészekkel van dolgunk Már nem kezdő zenészekkel van dolgunk  

Számlista:
1. Ha lepke leszek
2. Színes akvárium
3. Kicsit gáz
4. Pozitív dal
5. Egy érzés
6. Aszalt szilva
7. Üvöltés
8. Isten hozott a mennyországban!
9. Állj meg és szeress!
10. Szerelmes idióta
11. Rázom a rongyot
12. Menza
13. Hagyom
14. Összeomlik a háztömb
15. Tiszta szűz
16. 8 milliméter
17. Tánc a lét szélén
+Bonus track: Kicsit gáz (akusztikus)

You might also like More from author