Lemezismertető

DJ Bootsie: Holidays In The Shade

By  | 

A 2004-es The Silent Partnert követő második önálló albumával DJ Bootsie ismét bizonyítja, hogy mennyire kreatívan, széles zenei rátekintéssel és konvencióktól mentesen áll a hiphophoz.

Az egykori DMC-bajnokról már korán, Az Árral Szemben idejében is lerítt, hogy egyedi látásmóddal kezeli választott stílusát, és számait nem egy-két hangmintából fogja építeni. Yonderboi zenészeként, majd a Žagar teljes jogú tagjaként ugyan kissé elkanyarodott a hiphoptól, de a színpadon szívesen háttérben maradó lemezhúzogatóban mégiscsak tovább munkál az önkifejezési vágy, mely először 2004-ben tört felszínre a The Silent Partner című korongon.

Míg az előző lemez hangulatilag összetettebb volt, és hangsúlyosabban épített a hiphopra, addig a nemrég – az angol BBE kiadónál – megjelent Holidays In The Shade már jóval egységesebb hangulatú és hangzású, helyenként a hiphop is kikopik alóla, és egyfajta magyar mentalitású mélabús downtempo kerekedik belőle (Körmenet).

Gondolatvilágában leginkább Cadik Membran alteregójához áll közel: a legtöbb dal lassan fejlődő, instrumentális, absztrakt szerzemény (Neil And Vincent Pt. 1), számos népzenei, komolyzenei és jazz elemmel, valamint a kísérleti elektronika felé történő kikacsintással. Érdekes és kifejezetten örömteli Bootsie nép- (és most már világ)zenéhez való vonzódása, mely még a TÁP Színház Etchno című előadásához készített és a The Silent Partneren Horseriders Toward The Abyss címen megjelent dallal kezdődött, de azóta is munkásságának egyik fontos irányvonalát képezi.

A magyar lélek sajátosságát megfogva (melyet Bootsie és a lemezkiadó is hangsúlyoz) sokszor komor és melankolikus a lemez, gyökereinket és a jelenlegi közhangulatot egyaránt tükrözve. Az albumot a cimbalom-mintákkal és bús férfiénekkel indító (Rain A Fall), és a Vörösmarty Mihály A vén cigányát szavaló Latinovits-részlettel “súlyosbított” Húzd zárja komor, már-már kétségbeesett keretbe. A Húzd szerepe a nagy ívű, tragikus lezárás volna, sajnos azonban egy leheletnyivel mégis elmarad a céltól (az egysíkú akusztikus gitáron mindenképpen kellett volna még dolgozni egy kicsit) – Latinovits néhány szavában is annyi erő van, amihez a zene itt egy leheletnyit gyengécske marad.

De mégsem csak a saját ugarunkon kapirgálunk – az album körbeutaztat a világon is. A két new york-i rapper, O.C. (Move A Mountain) és Vast Aire (Vast Hope) közreműködésével megtudhatjuk, mi a helyzet az új kontinensen, a vontatott alapon balalajka-szerű pengetős hangszer hangjain úszó Németh Juci vokálja az orosz hófödte tájakra vezet a Tableaux Reprintben, az album legszebb száma, a Mosquito Dance pedig a hárfa és a fuvola ellenére keleties hangulatot áraszt.

Komorságától függetlenül egy átgondolt és gazdagon hangszerelt albumot kapunk Bootsie-tól, melyben a melankólia mellett azért a szépség és a remény is megbújik.

est.hu

Comentários no Facebook