Nem ismétlik önmagukat – Portishead

Ugyan már húsz éve annak, hogy megalakult a legendás, leginkább trip hopnak titulált bristoli banda, hazánkban mégis 2011-ig kellett várni, hogy élőben is láthassuk őket. A Balaton Sound-os koncert előtt alig pár perccel sikerült elcsípnünk a csapat két tagját, Adrian Utley-t és Geoff Barrow-t, pár kérdés erejéig.

– A legendás Bristolból jöttetek… Mit mesélnétek a városról valakinek, aki még sosem járt ott?

Adrian: Bristol egy nagyon király hely! Rengeteg mindent csinálhatsz, tele van lehetőségekkel. Igaz, hogy vidéken fekszik, mégis egy igazán komoly város, ahol zeneileg, és minden egyéb szempontból is pörög az élet. Politikailag is van bőven mozgolódás…

Geoff: Kifejezetten érdekes, komoly történelemmel rendelkező város, ami sajnos a rabszolgaságra épült egykor, ugyanis rengeteg afrikai rabszolgát hoztak be annak idején. Szóval furcsa hely, de nagyon jó tud lenni.

– Sokat változott Bristol a ’90-es évekhez képest?

Adrian: Igazából minden ugyanaz, az egyetlen dolog, ami változik, az maga a zene, hiszen folyton jönnek új bandák. Bristol mindig is rendkívül aktív város volt, mindenki foglalkozik mindenfélével. Rengeteg hely van, ahol játszhatsz, rengeteg a koncert. Talán még annál is jobb kicsit a helyzet most, mint amilyen régebben volt. Ez egy igazán pezsgő hely, amikor odaköltöztem először, mindenhonnan körülvett a zene, és remek volt érezni ezt a vibrálást.

Geoff: A közönség viszont nagyon kemény! De az angolok már csak ilyenek…

– Több mint tíz év telt el a második és a harmadik nagylemezetek megjelenése között. Változtak ez idő alatt a dalszerzési, stúdiózási szokásaitok? (Az 1997-es azonos című korong után 2008-ban tértek vissza a Third című anyaggal.)

Adrian: Nem, nem mondhatnám. Nem igazán változtattunk. Csupán szerettünk volna biztosak lenni abban, hogy egy olyan albumot készítünk, ami még mindig megállja a helyét, és semmiképp sem akartuk a korábbi lemezeinket ismételni.

– Mi a helyzet a negyedik nagylemezzel?

Geoff: Jövőre! A következő évben elkezdjük megírni…

– Hogyan kerültetek kapcsolatba az All Tomorrow’s Parties-zal? Idén ti lesztek az egyik általuk szervezett fesztivál, az I’ll Be Yuor Mirror kurátorai…

Adrian: Igazából éreztük, hogy ez egy jó dolog, amiben részt kell vennünk, Barry Hogannel, az All Tommorow’s Parties kitalálójával pedig mindig is jól kijöttük. Teljesen mások ezek a rendezvények, mint az egyéb fesztiválok, a koncepció pedig egyenesen briliáns: kiválasztod, hogy milyen bandákat szeretnél látni, ők pedig megszerzik neked azokat.

Geoff: Próbálunk odafigyelni, hogy kik pörögnek épp, kik játszanak, milyen bandák vannak alakulóban, Barry-re, az ATP szervezőjére pedig mindenki hallgat, és ő aztán igazán képben van! Mindig tudja, hogy melyik zenekarral mi van épp.

– Könnyen igent mondanak a bandák?

Adrian: Olyan zenekarokat választunk általában, akiket szeretünk, és ők is szeretnek minket, úgyhogy többnyire könnyen mondanak igent. A Godspeed You! Black Emperort mondjuk hosszú időbe telt leszervezni, mivel ők évekkel ezelőtt feloszlottak.

– Mennyiben más az a fesztivál, mint például ez, ahol most vagyunk?

Adrian: Nagyon más! Bár ott is különböző zenekarok lépnek fel, mégis mindenki egy világot képvisel, ugyanaz a hátterük. És a zenén kívül fontos szerepük van a filmeknek, a különböző ételeknek, gyakran kiállítások is vannak…

Geoff: Ami még nagyon fontos, hogy nincsenek direkt reklámok, nem állnak a fesztivál mögött nagy cégek, direkt elkerülik az ilyesmit. Valahogy mégis működni tud ezek nélkül is.

– Ti viszont adtátok már reklámhoz zenétek…

Geoff: Az réges-rég volt! Már egy jó ideje nem hagytuk, hogy a zenénket bármilyen reklámhoz is felhasználják.

Adrian: Talán ’94-95 körül lehetett az, még mielőtt rájöttünk volna, hogy mi is folyik itt…

est.hu

You might also like More from author