A The Wall a Roger Waters és David Gilmour vezette pszichedelikus rockcsapat 1979-ben, Franciaországban, New York-ban és Los Angeles-ben felvett dupla korongja, mely a csúcsra juttatta az együttest: az album és azAnother Brick In The Wall Part 2 című dal is azonnal a listák élére tört, így a nagylemez már az első hetekben milliós eladást produkált.

A Pink Floyd 1980-ban és 1981-ben összesen harmincegy The Wallkoncertet tartott az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Németországban – politikai vonatkozásai miatt minden bizonnyal ez utóbbi volt a legemlékezetesebb. 2010-ben és 2011-ben Waters ismét turnéra indult a látványos műsorral, 2011 májusában, az O2 Arénában pedig még Gilmour és a dobos Nick Mason is színpadra állt vele, pedig köztudottan nem túl jó a viszony a frontember és a gitáros között.

A The Wall idő közben persze számos újrakiadást megélt. A két friss reissue közül azImmersion egy komolyabb, 7 korongos gyűjtemény egy mutatós box szettben, míg azExperience 3 CD-t tartalmaz. Előbbiben egy DVD is szerepel, amelyen az 1980-as turnén készült képi anyagokból összeállításra került film látható, egy dokumentumfilm Behind The Wall címmel, valamint az utolsó Pink Floyd album eredeti demó- és munkapéldány-felvételei Waters-től, de itt találjuk Gilmour eredeti demóit a Comforably Numb és a Run Like Hell című dalokhoz, sőt egy komplett The Wall Live-ot is, melyet az 1980-1981-es turné állomásain rögzítettek.

Az Another Brick In The Wall Part 1 és a Comfortably Numb egy-egy eddig kiadatlan változatát az Immersionön és az Experience-en is hallhatjuk, és persze az eredeti (dupla)lemez is újramasteringelt minőségben került rá mindkettőre.

est.hu

A dunaújvárosi zenekar a kétezres évek elején egy demóval állított be a Gödörbe, aztán lejátszottak pár koncertet, és némi idő elteltével már a radiocafén meg az MR2-n találták magukat, ahol éjjel-nappal ment Az utolsó lemezlovag című számuk. Azóta körbekoncertezték az országot, megfordultak többek között a Szigeten és az EFOTT-on is. A Hegyi Áron és Fürge (Jakab Péter) vezette zenekar először 2003-ban, szerzői kiadásban jelentetett meg nagylemezt (Kóser Reggae), majd három évvel később a Hunniánál jött ki az első kiadós, cím nélküli korong. 2009-ben pedig már új, módosított irányvonallal érkezett az igazán exkluzív borítóba csomagolt, sötétebb Holy Shit. A balladás, bluesos, jazzes, kuplés (és olykor hiphopos) darabok instant hatást váltottak ki. A következő nagylemez megjelenéséig pedig itt van ez a “jazzhiphopos”, “hiphopjazzes” jelzőktől a lehető legtávolabb álló nyolcszámos mű.

Az igazat megvallva a Jazzékiel ezúttal mindenféle hagyományos műfajtól messze repült. A muzsikusok inkább egy sor néhány hangból felépülő, aprólékos ecsetkezeléssel festett, áttetsző, impresszionista felvételt fűztek össze. Ének helyett énekbeszéd, dallamok helyett hangulat, struktúrák helyett gyöngysorként szétguruló jégkristályok. Tél van, de nem kandalló mellett ücsörgős, családias, ablaküvegre párát fújó tél, inkább bezárt, rideg és magányos, ami már csak azért is különleges, mert meleg tónusú akusztikus hangszerekkel, zongorával, harmonával, gitárral, hegedűvel, csellóval, basszushangokkal és dobzörejekkel érik el mindezt.

A számok címei is balladisztikus homályt, sötétséget sugallnak: Ismeretlen Lotti halotti portréja, Félszemű Kitty, Mérgetnyelt Oberheim. Persze ezt vehetjük elemi gúnynak, cinizmusnak, kikacsintásnak is. A balladás szövegek a címekhez igazodva ugyanígy baljósak: “Így lett szegény Lotti szűkszavú pataknak címkétlen halottja” (Ismeretlen Lotti halotti portréja), vagy: “Szaladjunk el, de az alvó rémet kopogjuk fel” (Mérgetnyelt Oberheim), “Édesapám! Édesapám! Fenn lógok a házad falán!” (Jézuska). A témák között még a halál is felbukkan (Kövér fiú). Mintha Edgar Allan Poe kívánna nekünk boldog karácsonyt.

A Jazzékiel meséiben tél van és csend és hó és halál.

est.hu

    ”Ahogy egyre öregebb lettem, úgy értettem meg bizonyos útmutatásokat. Ha már ki kell fejezni a nagy, elkerülhetetlen megsemmisülést, amely mindannyiunkra vár, mindezt a méltóság és szépség szűk keretei között tegyük meg” – fogalmazta meg a 77 éves Leonard Cohen, mi motiválta a spirituális alapokra helyezett Old Ideas elkészítésekor.
Napjaink tágabb értelemben vett rockzenéjének talán leghitelesebb szerző-előadója 1968-ban adta ki első nagylemezét, amely azonnal világhírűvé tette. A január 31-én a Sony Music/Columbia Records gondozásában csaknem fél évszázaddal később megjelenő anyag Cohen tizenkettedik stúdióalbuma, és mesteri felépítésében, színvonalában a legjobbak között a helye, összehasonlításban méltó a Songs of Love and Hate-hez (1971), a New Skin for the Old Ceremony-hoz (1974) vagy az I’m Your Man-hez (1988).
A Sony Music Hungary tájékoztatása szerint az Old Ideas felvétele tavaly januárjában kezdődött, ugyanakkor számos dalon és szövegen évek óta dolgozott Cohen: az erkölcs és az etika kérdéseit a szerelem kérdésén át vizsgáló Amen, illetve a mélyen alvó ember szuszogását a gitár hangján bámulatosan visszaadó Lullaby első stúdióváltozatát már 2007-ben rögzítették, a Lullaby-t és a The Darkness-t élőben is előadta hatalmas sikerű, 2008-tól két éven át tartott világkörüli turnéján.
Az Old Ideas-t nyitó, saját magát megszólító, nyilvánvalóan búcsúzó hangulatú Going Home-ot Cohen először a The New Yorker magazin költészeti rovatában versként publikálta a múlt héten, a zenés változat a lap honlapján hallgatható meg. A halálközeliség, a búcsúzás érzése van ott a The Darkness-en, az album első kislemezdalán is, amikor Cohen ezt a sort dúdolja: “I’ve got no future, I know my days are few” (Nincs jövőm, tudom, napjaim meg vannak számlálva). A Come Healing egyenesen a himnusz-szerű Hallelujah-t idézi, amely talán Cohen leghíresebb dala.
A halál és a szerelem Cohennél szinte egymást kiegészítő, egymásra ható fogalmakká váltak. A szerelem, ezen belül is a szexualitás kerül előtérbe az albumon a Show Me The Place-en, az Anyhow-on és a Crazy To Love You-n is.
Leonard Cohen érzékeny, kissé monoton, melankolikus hangja talán kissé rekedtesebbé vált az elmúlt években, humora, személyes hangvétele egyedi védjegy. A zenei kíséret visszafogott, akusztikus, olykor az ütőhangszerek is hiányoznak, a különleges hangszereket korábban is előszeretettel alkalmazó előadó ezúttal a bendzsót helyezi az előtérbe az egyik dalban. A producer a Madonnával hosszabb ideig együtt dolgozott Patrick Leonard, Cohen párja, Anjani Thomas, valamint Ed Sanders és Dino Soldo volt, a lemezen több kiváló vokalista – Dana Glover, Sharon Robinson, a Weeb Sisters – is közreműködött.
Cohen 2008-ban 14 év után indult ismét világkörüli turnéra és két év alatt 31 országban 247 koncertet adott, összesen több mint kétmillió rajongó előtt. Telt ház előtt lépett fel 2009. augusztus 31-én a Papp László Budapest Sportarénában – a magyar közönség először és minden bizonnyal utoljára láthatta őt élőben.
Arra kevés az esély, hogy Cohen az Old Ideas-zal ismét turnéra induljon, mert bár jó kondícióban van, mégiscsak 77 éves és sokan felidézik: 2009 szeptemberében a spanyolországi Valenciában tartott koncertjén rosszul lett, és az előadást félbe kellett szakítani.
Leonard Cohen író, költő, énekes, gitáros egy személyben, aki immár több generációra volt hatással. Amikor az 1960-as évek közepén feltűnt, már ismert író és költő volt, dalszerzőként és előadóként mégis rögtön Bob Dylanhez és Paul Simonhoz hasonlították. Dalait talán a Beatles után a legtöbbször dolgozták fel: awww.leonardcohenfiles.com honlap statisztikái szerint eddig mintegy 2000 féle feldolgozása született szerzeményeinek világszerte. Néhány név a tisztelgők közül: Sting, az R.E.M., Nick Cave, John Cale, a Pixies.
A visszafogottságával nagyszerű The Future (1992) című lemeze elsöprő sikere után csendre vágyott, amit egy Los Angeles melletti buddhista központban lelt meg 1994-ben, öt éven át. Legutóbbi stúdióalbuma, a Dear Heather 70. születésnapján, 2004-ben jelent meg, írt több film- és színházi zenét; egy epizódszerepben még a Miami Vice-ban is feltűnt.
2010-ben átvehette a Grammy életműdíjat és beválasztották a Songwriters Hall of Fame-be, a dalszerző hírességek csarnokába.

MTI

AZ ELSŐ HIVATALOS KLIP, A “RUFFNECK” (FULL FLEX) MÁR LÁTHATÓ A YOUTUBE-ON

Skrillex, akit nemrégiben 5 Grammy-díjra jelöltek,  digitálisan már megjelentette várva-várt új kiadványát, a Bangarang EP -t. A kiadványon közös dalok találhatók a The Doors, Ellie Goulding, Wolfgang Gartner, 12th Planet, Kill The Noise, és Sirah közreműködésével. Az itunes-on itt lehet megvásárolni:

http://itunes.apple.com/hu/album/bangarang/id491596645

Az EP január 24-től a boltokban is kapható!

 A lemez első klipje, a Tony Truant által rendezett - mikulásos, ámde közel sem vidám - “Ruff Neck (Full Flex)” már látható a youtube-on, mégpedig itt:

 http://www.youtube.com/user/TheOfficialSkrillex

Tony Truant rendezte egyébként Skrillex előző, “First Of The Year (Equinox)” című klipjét is, amely augusztusi megjelenése óta húszmilliós nézettséget produkált.

 BANGARANG EP TRACKLISTA:

 1. Right In

2. Bangarang (feat. Sirah)

3. Breakn’ A Sweat (Skrillex & The Doors)

4. The Devil’s Den (Skrillex & Wolfgang Gartner)

5. Right On Time (Skrillex, 12th Planet & Kill The Noise)

6. Kyoto (feat. Sirah)

7. Summit (feat. Ellie Goulding)

 Skrillex idén nyáron a Volt Fesztivál egyik sztárvendége lesz!

Remek a borító. Nyilván nem kell nagy koncepciót keresni mögötte, mégis remekül elkapja az énekesnő aktuális hangulatát: egy mámoros, begerjedt csaj néz ránk, aki még csak a húszas évei elejét tapossa, mégis mindent elért már, amit a mainstream popban el lehet. Ha tetszik, ha nem, van egy best ofra való slágere, ezért bátran megteheti, hogy drogmámorban úszva különféle hotelszobákban és turnéállomásokhoz legközelebb eső stúdiókban feljátszik néhány ötletet producer cimboráival, és mindezt azonnal ki is adja.   A Talk That Talk három éven belül a harmadik nagylemez, és bár akkora sláger nincs rajta, mint a Take A Bow, a Don’t Stop The Music vagy az Umbrella, mégis belesimul a diszkográfiába. A buli a dancehallos You Da One-nal kezdődik, majd egy erősen klubos darab jön (Where Have You Been), a Talk That Talkban Jay-Z köszön be, az érdekesebb tételek azonban csak ezután következnek.

A Cockiness szétesett struktúrájával az egyik legjobb pillanat a fősodorban merésznek számító vérbő szövegével, míg a Nicki Minaj-t idéző Birthday Cake-et le is tekerik másfél perc környékén, amikor Rihanna épp azt mondja, hogy igényt tart a megbúbolásunkra. És még eztán is jön váratlan fordulat: a Drunk On Love például a The XX lemez intróját használja alapként.

A Talk That Talk legnagyobb baja nem az, hogy sovánka a felhozatal, hanem hogy nem állnak össze a részek, mintha minden egyes ötletet rátettek volna, amiből dal született, szűrés nélkül. Ettől még lehetne színes a lemez, de nincs egy vezérfonal, ami összefogná a különálló darabokat, így azok szétgurulnak a táncparketten. Azt mindenesetre megteszi, amit a célközönség vár, így részükről nem lesz panasz, vagyis egy amolyan szintentartó lemezről van szó - azoknak, akik szinten akarnak maradni.

est.hu

Ákos-számokat amúgy is okos dolog feldolgozni, hiszen várható, hogy az énekes többszázezres rajongótábora azonnal ráharap a dologra. A Compact Disco elegánsan nyúlt a dalokhoz, remixeik nem radikálisan, de elég eredetiek ahhoz, hogy bárki számára ínycsiklandóak legyenek.

Az EP címe nem az Ákos-dalra, az Ikonra (ezért is írták előbbit c-vel), hanem arra rendezvényre utal, ahol először csendültek fel ezek az átiratok. Ellenben a Minden ami szép volt szolidabb verziója, illetve az Indiántánc markánsabb feldolgozása meghallgatható, valamint egy extra dal is helyet kapott a minialbumon: a Feel The Raint Ákos alkotótársa, billentyűse és bizgentyűse, Szakos Krisztián tutujgatta meg.

est.hu

Radics Gábor

est.hu

Czutor hiába váltott fazont, hiába lett egyszer poposabb, máskor rockosabb vagy épp beatesebb, alapvetően nyers. Csak a saját affektálós nyelvét beszéli, csak a saját harmóniáit tudja, hiába csinál bármit, amihez nyúl, czutoros lesz, és pont ettől szimpatikus. A szegedi Nyers a kilencvenes évek egyik nagy ígérete volt. Ígéret is maradt, mindannak ellenére, hogy bizonyos szubkörökben a Mi, rendes emberek vagy pl. a Szeretet, béke van máig a hajnalhasadós koleszéjszakákat idéző féligféltett kincs. Na így. Érthető persze, hogy Czutor anno kiakadt, hogy a Nyers nem érte el azt a fajta “megbecsültséget”, amit kvalitásai alapján el kellett volna érnie. Így szép csöndben Belmondo lett.

A tagok sokfelől érkeztek, volt, aki a Blackoutból, illetve a Kowalsky Meg a Vegából, Jamie Winchester és Hrutka Róbert mellől, a Balkan Fanatikból vagy épp a Supernemből igazolt át. Nagyot markoltak, keveset fogtak. Legalábbis ami az első lemezt illeti. Az inkább hülye, semmint vicces című 2006-os Él ilyen – Alien pop akart lenni, nem kicsit, nagyon. A rádióbarát számokban azonban Czutor valahogy nem találta magát, így a kiugrási kísérlet kísérlet maradt csupán. A gitáros-énekes együttesének következő albuma jobban sikerült. A kimeríthetetlen férfi-nő cécót boncolgató Hogy nézel rám? rockosabb volt a bemutatkozásánál, de poposabb a Nyersnél. A diszkós, funkos, sokszor The Beatles-harmóniás számok pedig elég lazák voltak ahhoz, hogy egy nyári feszten lazulni lehessen rájuk. A tavalyi, fülbarát Szájba rágót! után idén “gyorsban” készült Mikor kiadását tagcserék előzték meg.

Temesi Bertalan basszusgitáros és Pulius Tamás billentyűs “eltérő céljaik, koncepcióik, valamint más zenei tevékenységeik és elfoglaltságaik” miatt távoztak a zenekarból. A Belmondo aztán Domján Gábor basszusgitáros és Koltay Kurszán zongorista személyében két új tagot szerződtetett. Grúvos vagy épp lazán odakent alapok, humoros, cinikus, esetleg szentimentális, de mindig idézhető szövegek a nyárról, libidóról, a felnövésről, a gyerekkorról és persze a szerelemről. A lemez ezzel együtt nem “szerelmeses”, inkább felszabadult. Egyszer funkos basszus és karcos, rockos riffek, máskor jamaicai ringatózás vagy popos fülbemászás, eltalált mennyiségű és minőségű elektronika, de épp csak annyi, hogy színezzen. A Belmondónak még a kóválygó tinglitangli (Az életet majd megérted) is jól áll.

A napfényes, játékos billentyűfutamokkal megbolondított Végre süt rám a Nap valóban füttyös hangulatba hoz, a diszkós, döngölő Libidó, a reggae-s, az érettségi előtt álló Nőj már fel, a beates Egy köszönömöt sem tudsz, az ugrabugra, rockos Végre itt a várva várt, a korábbról kikukázott Egyedül, a legjobb Czutor-féle lírát hozó, épp ezért a Bírlak közeli rokonának számító Mikor, az elektronikus, grúvos, rappelős Gyereknek maradni mind-mind jól eltalált számok.

A Mikor ugyan nem most, viszont újrahallgatható - bármikor.

est.hu

Az énekesnő nevét leginkább a Jazz+Az formációból ismerhetjük, aztán ott volt a kétezres évek elején a Beryvel duettben előadott Egyedül, ami mindent vitt. Eszter később elmerült saját világában, és a listákat elhagyva leginkább önnön kiterjesztésére koncentrált. Az acid jazzes Szörp vagy a későbbi Váczi Eszter Quintet azonban nem készített korongot, így külön öröm volt, amikor néhány éve a Quartet kiadta a Vissza hozzád című hangzót. Az album mainstream volt, közérthető, miközben minden hangjában a jazz szabad asszociációs játéka vibrált. Az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb magyar korongján fülbemászó, simogató, swinges, bossa novás dalok sorakoztak. Az a tény pedig csak tovább emelte a tétet, hogy Eszter nem csupán “énekelt”, de szövegeket is írt a lemezre. Pozitív volt, hogy a dalok magyarul szóltak, az pedig még inkább, hogy prozódiailag is rendben ment minden, nem bukdácsoltak, nem törték meg a ritmikát, nem kellett megerőszakolni a nyelvet, hogy strófa és ütem egymáshoz idomuljon.

Az Eszter kertje az előző korong egyenesági folytatása. A dalok ezúttal is magyarul szólnak, egyetlen kivétel a francia színésszel, Edouard Baerrel felvett Körhinta (Carrousel). Az album lírai, vallomásos, sanzonos és meghitt. Szerény, visszafogott és intelligens, sőt helyenként egészen humoros és kacér. Az alapokban a jazz mellett ott búg a blues, a latin, a swing és a filmzenés epika. Persze több helyen túlcsordul a mű, mégsem giccses, egy pillanatra sem. Az egyszer fátyolos, máskor szívhez szólóan egyszerű, megint máskor csupasz és személyes női énekhang mindig elegáns, mindig varázslatos, és olyan atmoszférát teremt, amilyenre csupán a legnagyobbak képesek.

A zenésztársak – Gátos Iván (billentyűs hangszerek), Schneider Zoltán (gitár), Gátos Bálint (basszusgitár), Mike Zsolt (dob), valamint Csernus Katalin (akusztikus gitár), Weisz Nándor (vibrafon, ütős hangszerek), HSO (vonósok), Bujtor Balázs (koncertmester) és Edouard Baer (ének) - tökéletes módon szolgálják ki Eszter Sade-t idéző lényét és énekhangját. Egyenrangú partnerek. Harmónia és nyugalom jellemzi a lemezt, melynek hangzásvilága a hangmérnökként és társproducerként is közreműködő, Grammy-díjas Helik Hadar klasszis hozzáértését dicséri. Azzal együtt, hogy az Eszter kertje lassú folyású, egy pillanatra sem unalmas. Kifinomultság lengi körül az összes darabot.

A nyitó, seprűs, zakatoló Így utazom erős kezdés, a nagyzenekaros, gyönyörűen felépített Emlékezz rám pedig kifejezetten briliáns. A franciául énekelt Carrousel egy képzeletbeli Párizsban játszódó sanzon, a Most még leginkább a funk felé húz, az Ott leszek egyfajta vagabund latinos darab, az Anna és én a tiszta barátságról elmélkedik, míg az Isten veled a szerelmi csalódást önti lírába.

Ezek a számok máskor, máshol sztenderdekké váltak volna.

est.hu

Izgalmas kiadvánnyal jelentkezik a Collective Art kiadó: két sikerkönyv és egy remek színdarab egy hangoskönyvben. A Karnevál vége megható tisztelgés a tavaly elhunyt szerző, Popper Péter emléke előtt – a sikeres “színházcsináló” Perjés János és a kiváló énekes-színésznő Malek Andrea előadásában.

A Ne menj a romok közé és a Részemről mondjunk mancsot Popper Péter élete alkonyán megírt két remekműve, hatalmas közönségsikert aratott mindkettő. A szerző maga is színházrajongó volt, a 80-as években írt is színdarabokat. Műveinek színpadi adaptációját most először rögzíti hangoskönyv a Turay Ida Színház Spirit Kamaraszínházának előadásában. A kiadvány további különlegessége, hogy már most, december elején debütál a hazai közönség előtt, míg a hangoskönyv alapjául szolgáló színdarab jövő februárban áll először színpadra.

Az ünnepek közeledtével minden évben megnő az érdeklődés az olyan kiadványok iránt, amelyeket igazán jó szívvel ajándékozhatunk szeretteinknek. A karnevál vége hangoskönyv igazi gyöngyszem a karácsonyi könyv- és lemezpiacon: lélekmelegengető borús téli napokra, élvezetes kicsiknek és nagyoknak egyaránt, kötelező darab a Popper-rajongók számára; egy olyan hangoskönyv, amelyet minden egyes meghallgatáskor újra felfedezhetünk magunknak.

December elejétől a könyvesboltokban!

www.collectiveart.hu/popper

“Vallomás a négylábúakról, akik nélkül elviselhetetlenül sivár lenne az élet. »Köszöntünk kéz a kézben, részemről mondjunk mancsot« – így kezdődik a Micimackó. Azért lett ez a mondat a könyv címe, mert hiába játékállat a világhírű medve, az igazi állatok éppen olyan tisztaszívűek, mint ő. Ez egy vallomásos könyv, sok mosollyal és szomorúsággal, de mindvégig abban a meggyőződésben, hogy aki nagyon figyel az állatokra, az emberekről is megtud valami fontosat…

A karnevál vége cím mottóként egy, a játékban, így a hangoskönyvben is elhangzó műrészletből való. Villámgyorsan haladunk mind állat-, mind embertartásban, pontosabban emberségünk megtartásában végzetünk felé – tartja műveiben Popper Péter. A karnevál maga az Élet, a Létezés, és ez az anyag a „karnevál” embereiről és állatairól szól. „A teremtés e két furcsa alakjáról, összetalálkozásukról és együttélésükről, amiben sok a mosoly, a hűség, a segíteni akarás, és sok a kín, a vér, a kegyetlenség, mint mindenben, amihez az ember hozzányúl.” 

E gondolatok mentén haladt Perjés János, a Turay Ida Színház Spirit Kamaraszínházának vezetője, amikor a Részemről mondjunk mancsot és a Ne menj a romok közé című művek részleteit két szereplőre írta át.

„Ez a színpadi változat, így a belőle készült hangoskönyv sem hasonlít az eddig megjelent Popper-kiadványokhoz” – mondja Perjés János, aki maga játssza az egyik szerepet is. „A történetek szituációkba helyezve elevenednek meg, Malek Andreával több karakter bőrébe bújunk. Óriási játék az egész, ami a hangoskönyv formájában reményeink szerint az egész családnak szól.”

Malek Andrea úgy tartja, hogy az állatok viselkedésén keresztül sok olyan dologra fény derülhet, ami segíti az emberek közti kommunikációt is. Az állatok nem „játszmáznak”, nem alakoskodnak és a párhuzamban, ami felsejlik az előadásból néhány szituáció megoldásában, ők kerülnek ki győztesen az emberrel szemben. „A párhuzam kedvéért került bele a Ne menj a romok közé című írás néhány epizódja – mondja Perjés János -, mert a megszakadt kapcsolatok tragikuma alcímet viselő anyag sokaknak adhat kapaszkodót a mai világban, legalábbis rávilágíthat tévedéseinkre a kapcsolatok terén. ”

„Ha már ennyi pluszt nyújthatunk a szeretet ünnepe előtt és után a színházi előadásokon, már megérte – mondja Malek Andrea. Számomra külön érdekesség ez a kirándulás, ilyen műfajban még nem próbáltam ki magam, de a kísérletező és útkereső kedvem töretlen. Boldogság, hogy életem első hangoskönyve karácsony előtt jelenik meg!”

A hangoskönyv megjelenését tehát színpadi bemutató követi 2012. február 10-én a Révay utcai Bálint Házban, majd országszerte sor kerül előadásokra. Perjés János régi „harcostársa”, Makranczi Zalán állítja színpadra a művet, aki szintén elkötelezett híve az embereket érintő és segítő ügyeknek.

]]> http://www.zene.ro/zenei-hirek/popper-peter-a-karneval-vege%e2%80%a8-malek-andrea-es-perjes-janos-eloadasaban/feed/ 0